Egy angol agár és egy bagoly érdekes barátságának lehetünk szemtanúi. A hat hónapos kutya és a szintén bébikorú bagolyfióka egy állatotthonban találtak egymásra.
Torque, a fekete-fehér agár őrzi és felügyeli Shrek, a bagoly minden lépését, akinek láthatóan egyáltalán nincs ellenére, hogy a kutya adoptálta - bizonyára pótanyját látja benne. Vér szerinti anyjától el kellett választani, mert félő volt, hogy az felfalja.
Két sün megy a sivatagban, meglátnak egy
nagy kaktuszt.
- Te, szerinted mi a manó ez?
- Nem tudom, talán egy akrobatacsoport... ------------------------------------------------------- - Olyan szívesen síelnék! - panaszkodik a
százlábú. - De mire fölcsatolom a síléceimet,
elmúlik a tél. ------------------------------------------------------- A nyuszika, a róka és a medve belesnek egy
verembe. Pár nap múlva már nagyon éhesek.
Megszólala róka és azt mondja:
- Együk meg azt, aki legkisebb!
Erre a nyuszika felpattan, és fenyegetően a
rókára néz:
- Ha valaki bántani meri a medvét, annak
velem gyűlik meg a baja! ------------------------------------------------------- Nyuszika megy a cukrászdába:
- Csókolom, van répatorta?
- Nincsen, de holnap lesz!
Másnap megy nyuszika megint:
- Van répatorta?
- Van.
- És vannak rajta répadarabkák?
- Nincsenek, de holnap lesznek!
Másnap megint megy nyuszika:
- Van répatorta?
- Van.
- És vannak rajta répadarabkák?
- Vannak.
- És van rajta tejszínhab?
- Nincsen, de holnap lesz!
Harmadnap megint megy nyuszika:
- Van répatorta?
- Van.
- És vannak rajta répadarabkák?
- Vannak.
- És van rajta tejszínhab?
- Az is van rajta! Csomagolhatom akkor?
- Köszönöm, csak érdeklődtem!
Cet
Október,az állatvédelem hónapja
Mit tegyünk a nagy melegben?
Hirtelen jött a kánikula. Van, ahol a tűző napon, árnyéktól mentes helyen, láncra verve tartanak kutyát.
Sok helyen vashordóban. Az így tartott állatok kis időn belül hőgutát kaphatnak, és el is pusztulhatnak.
Tartásuk kimeríti az állatkínzás fogalmát, amiért két évig terjedő
szabadságvesztés is kiszabható az elkövető ellen.
A kutya nem tud izzadni, ami komoly nehézséget okoz számára, mert pusztán a lihegéssel történő hő vesztés néha, bizonyos körülmények között nem elegendő.
Ilyenkor nagy szükség van az árnyékos helyre, friss ivóvízre valamint ha lehetőség van rá akkor benedvesíthetjük a kutyánk bundáját.
Fontos, hogy ezeken a napokon hűvös helyre rakjuk át a kutyaházat.
Autóban semmiképpen ne hagyjunk még lehúzott ablak mellett se semmilyen
állatot!
Ha megtörtént a baj, és látjuk, hogy egy állat intenzíven liheg, a nyelve állandóan kilóg a szájából, akkor a gyors folyadékpótlás és az állatorvosi segélykérés életmentő lehet ebben az esetben.
delfinek
Következő 10 cikk
Előző 10 cikk
2009.05.10. 19:34
A delfinek ősidők óta barátkoznak az emberrel. Nem egyszer mentettek már ki fuldoklókat, sőt az úszókat megvédték a cápáktól. A Jaok Pelorus névre hallgató delfin pedig teljes két évtizedig "dolgozott" mint révkalauz. Ő mutatta az utat a hajóknak Új-Zéland két szigete között. A delfinek nagyon okos állatok.
2009.05.10. 19:33
Fogascetek
Palackorrú delfin
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok
Törzs: Gerinchúrosok
Osztály: Emlősök
Alosztály: Elevenszülő emlősök
Alosztályág: Méhlepényesek
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Cetek
Alrend: Fogascetek
Családok
Delfinfélék
Narválfélék
Disznódelfinek
Iniidae
Lipotidae
Platanistidae
Pontoporiidae
2009.05.10. 19:16
Delfin
A delfin a fogascetek közé tartozó egyes vízi emlősállatok összefoglaló neve. A delfinek halakkal táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Összesen 50 fajuk hét családot alkot: a tengerekben élő delfineket három családba soroljuk (delfinfélék, narválfélék és disznódelfinek), az édesvízi folyamidelfinek (Platanistoidea) öregcsaládjába pedig további négy delfincsalád tartozik. A delfinek legközelebbi rokonai a szintén a fogascetek közé tartozó nagy ámbráscet, törpeámbráscet-félék és csőröscetfélék.
Életmódja
Csoportokban él, ezek 40 egyeddel rendelkeznek, és iskoláknak nevezik őket. A tagok jól ismerik egymást és közösen, jól összehangoltan vadásznak. A delfin nagy frekvenciájú hangjai számunkra ugyan nem érzékelhetők, de mégis nagy erejűek. Olyannyira, hogy a zsákmányállatokat olykor meg is bénítják, ezzel is megkönnyítve megszerzésüket.
Szaporodása
A delfin évente egyszer szül, 10-12 hónapos vemhesség után egyetlen borjút. A barna delfinek még ennél is ritkábban, 3-4 évente ellenek, és szintén csak egyet. A párzás ideje egész évben kötetlen időben lehet, de a leggyakoribb mégis a nyári ellés. A delfin a víz alatt hozza világra a kicsinyét. A bébi hátrafelé születik. Először a farka bújik elő, de hamarosan fel kell úsznia a víz színére, hogy levegőt vegyen. Az anyja és gyakran a delfintársak segítik a kölyköt, hogy mielőbb oxigénhez jusson. A szopás is a víz alatt történik, és két evés között a kis delfin fölúszik levegőért. Hogy minden a leghatékonyabb legyen, a delfin teje rendkívül zsíros és tápláló, és szinte pillanatok alatt bele tudja pumpálni a kicsibe.
Leírásuk
Fogazat
Fogazatuk változó, néhány delfinnek több mint száz foga is lehet, míg a narvál az egyetlen delfinféle, melynek egy külső agyara van.
Légzés
A delfineknek egy légzőnyílása van a fejük középső részén. A delfinek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.
Visszhang-képzés
A delfinek érzékelése
A delfinek másodpercenként akár 800 irányított hangot is kibocsátanak a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hang frekvenciája az ultrahang-tartományba esik. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocsi csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat meg tudja határozni a vízben lévő objektumok távolságát, méretét és alakját, sőt, a sebességét és irányát is. Ez nemcsak a tájékozódásukat segíti elő, hanem ennek alkalmazásával vadásznak is.
Kommunikáció
A palackorrú delfinekről megállapították, hogy „neveket” használnak bemutatkozásra, és egymás azonosítására: víz alatti füttyjeleikben mindegyikük egy-egy egyéni, jellegzetes sorozatot használ, és egymáshoz is ilyen jelekkel szólnak.
Fajaik
A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak.
Delfinfélék családja
Kardszárnyú delfinek
Kardszárnyú delfin
Kerdszárnyú delfin
Helytelenül gyilkos bálna néven is ismert. Az egyetlen cetféle, amely saját rendjének tagjait is vadássza.
Előfordulás: Minden óceánban.
Méretek: 5.5-10 m, 2,5-9 t
Fehérajkú kardszárnyú delfin
Előfordulás: Mérsékelt vizek.
Méretek: 2,1-2,7 m, kb. 160 kg
Kis kardszárnyú delfin
Előfordulás: Mérsékelt égöv alatt.
Méretek: 4,3-6 m, 1,1-2,2 t
Törpe kardszárnyú delfin
Előfordulás: Egyenlítő környékén.
Méretek: 2,1-2,6 m, 110-170 kg
Gömbölyűfejű delfinek
Rövidszárnyú gömbölyűfejű delfin
Előfordulás: Mérsékelt égöv alatt.
Méretek: 3,6-6,5 m, 1-4 t
Hosszúszárnyú gömbölyűfejűdelfin,fekete delfin vagy tökfejű cet
Előfordulás: Déli mérsékelt vizek, valamint Európa és Észak-Amerika között.
Méretek: 3,8-6 m, 1,8-3,5 t
Közönséges delfinek
Közönséges delfin
Közönséges delfin
A legrégebben ismert delfinfajta.
Előfordulás: Mérsékelt vízű óceánokban, és a Földközi-tengerben.
Méretek: 1,7-2,4 m, 70-110 kg
2009.05.10. 19:15
Simahátú delfinek
Északi delfin vagy fekete felemás delfin
Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika vizei, a 30° és 50° között.
Méretek: 2-3 m, 60-100 kg
Déli delfin vagy felemás delfin
Előfordulás: Déli félteke vizei.
Méretek: 1,8-3 m, 60-100 kg
Parti delfin vagy folyami gadamus
Előfordulás: Dél-Amerika északkeleti partjainál, illetve az Amazonas folyóban.
Méretek: kb. 1,4 m, kb. 40 kg
Púpos delfinek
Keleti delfin vagy indiai púpos delfin
Előfordulás: Indiai- és Csendes-óceán partközeli vizei.
Méretek: 2-2,8 m, 150-200-kg
Nyugat-afrikai púpos delfin
Előfordulás: Afrika nyugati partjainál.
Méretek: 2-2,5 m, 100-150 kg
Hosszúcsőrű delfinek
Csíkos delfin
Előfordulás: Mérsékelt vizek.
Méretek: 1,8-2,5 m, 90-150 kg
Háromszínű delfin
Előfordulás: Afrika és Észak-Amerika között.
Méretek: 1,7-2 m, 50-90 kg
Trópusi delfin
Előfordulás: Mérsékelt vizek.
Méretek: 1,3-2,1 m, 45-75 kg
Pettyes delfin
Előfordulás: Mérsékelt vizek.
Méretek: 1,7-2,4 m, 90-115 kg
Atlanti delfin vagy foltos delfin
Előfordulás: Afrika, illetve Észak-Amerika délkeleti és Dél-Amerika északkeleti partjai, 24° és 48° között.
Méretek: 1,7-2,3 m, 100-140 kg
Barázdásfogú delfin
Előfordulás: Mérsékelt vizek.
Méretek: 2,1-2,6 m, 100-150 kg
Palackorrú delfin
Palackorrú delfinek
Palackorrú delfin
A legismertebb delfinfajta.
Előfordulás: Mérsékelt vízű óceánokban és a Földközi-tengerben.
Méretek: 1,9-4 m, 150-650 kg
Indiai-óceáni palackorrú delfin
Előfordulás: Indiai-óceán vizei.
Méretek: 1,9-3,9 m, 150-660 kg
Élettartam: 30-50 év
Fekete-fehér delfinek
Commerson-delfin
Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve Indiai-Óceán.
Méretek: 1,3-1,7 m, 35-60 kg
Chilei delfin
Előfordulás: Dél-Amerika dél-nyugati partjai, 5° és 33° között.
Méretek: 1,2-1,7 m, 35-65 kg
Benguela-delfin
Előfordulás: Afrika dél-nyugati partjainál.
Méretek: kb. 1,6 m, 40-75 kg
Hector-delfin
Előfordulás: Új-Zéland körüli vizekben.
Méretek: 1,2-1,5 m, 35-60 kg
Risso-delfin
Előfordulás: Mérsékelt vizekben.
Méretek: 2,6-3,8 m, 300-500 kg
Fraser-delfin
Előfordulás: Ázsia és Közép-Amerika közötti mérsékelt vizek, a 40° és 60° között.
Méretek: 2-2,6 m, 160-210 kg
Rövidcsőrű delfinek
Fehéroldalú delfin
Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada észak-keleti partjainál.
Méretek: 1,9-2,5 m, 160-280 kg
Fehércsőrű delfin
Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada észak-keleti partjainál.
Méretek: 2,5-2,8 m, 180-275 kg
Peale-delfin
Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai.
Méretek: 2-2,2 m, kb. 110 kg
Szalagos delfin
Előfordulás: Déli félteke 45° és 65° között.
Méretek: 1,6-1,8 m, 90-120 kg
Csendes-óceáni fehérsávos delfin
Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között.
Méretek: 1,7-2,4 m, 85-150 kg
Fakó delfin
Előfordulás: Dél-Amerika nyugati partjai, illetve Új-Zéland körül.
Méretek: 1,6-2,1 m, 50-90 kg
Kúposfejű delfin
Előfordulás: Indiától Ausztrália északi partjai mentén.
Méretek: 2,1-2,6 m, 90-150 kg
Ausztráliai delfin
Előfordulás: Ausztrália északi partjai mentén.
Méretek: 2,1-2,6 m, 90-150 kg
Beluga
Narválfélék családja
Narvál vagy tengeri egyszarvú
Az egyetlen ismert tengeri emlős, mely agyarat visel. A cetek közül a legészakibb helyeken fordul elő.
Előfordulás: Északi-sark környékén.
Méretek: 3,5-5 m, 0,8-1,6 t
Beluga vagy fehér delfin (Delphinapterus leucas)
Előfordulás: Sarkok körüli mérsékelt vizekben.
Méretek: 3,5-5 m, 0,4-1,5 t
A gorillacsemeték, akárcsak az embergyerekek, szeretnek fogócskázni - derítették ki brit kutatók. A tudósok, akik a gorillák közötti játékos birkózás szokását kívánták tanulmányozni, öt európai állatkertben élő hat kolónia 21 egyedéről három év leforgása alatt készített videofelvételeket elemezték. "A kis gorillák ráütöttek valamelyik játszótársukra, majd futásnak eredtek, hogy pajtásuk utol ne érje őket, majd a szerepek felcserélődtek, az üldözőből üldözött lett. Mindez igen hasonlított a gyerekek fogócskázására" - magyarázta Marina Davila Ross, az angliai Portsmouth-i Egyetem etológusa. A fogócskázás közben a gorillák mindvégig teli szájjal "röhögtek".
A kutatók azt is elemezték, hogy az állatok milyen erővel ütik meg egymást játék közben. Kiderült, hogy a keményebb ütések sokkal gyakoribbak voltak, mint a finomabb érintések, az utóbbiakat a gorillák többnyire figyelemre sem méltatták.
Ross úgy látta, hogy a játék viszonylag inkorrekt szabályok szerint zajlott, hiszen a kezdeményező, megütve társát, igyekezett eliszkolni a megtorlás elől. Az etológus szerint a gorillák - ahogy a gyerekek is - az ilyen játékok során tanulják meg, hogy miként kezeljék a valóságos konfliktusokat, hiszen az egyívásúak biztonságos társaságában, de akár a szülők figyelő szemei előtt próbálhatják ki, hogy mi számít elfogadhatónak.
A fogócskázás a kutatók meggyőződése szerint javítja a gorillák kommunikációs képességeit is. Mint rámutatnak, ez volt az első olyan kutatás, ahol majdnem természetes körülmények között elemezték, hogy miként reagálnak a majmok egyenlőtlen helyzetekre. Korábban hasonló vizsgálatokat csupán laboratóriumi körülmények között folytattak.
Ross szerint nem valószínű, hogy csupán a gorillák szeretnek fogócskázni. "Nem kizárt, hogy a csimpánzok vagy a gibbonok is ugyanígy játszanak" - vélekedett az etológus.
Japánban az egyik bemutató alatt a Okinawa Churaumi Aquárium egyik delfine átugrott a medence plexi falán.
A fogságban tartott és különböző szórakoztató bemutatókra kényszerített állatok sokkal rosszabbul tűrik a fogságot, mint az állatkerti társaik. Elég csak arra gondolni, hogy milyen kényszerítő eszközöket kell azért alkalmazni, hogy egy állat, ez esetben a delfin megcsináljon egy mutatványt. A vízi állatok kapcsán az utóbbi időben történt bemutató baleseteknél felmerült az, mint kiváltó ok, hogy az állatok nehezen viselik a vegyszeres kezelést, amellyel a medencéket tisztítják.
A csigáka puhatestűek törzsének egyik és egyben legnagyobb fajszámú osztálya. Az ide tartozó fajok száma meghaladja a 110 ezret. Latin nevük alapján a szakirodalomban haslábúak néven is ismertek, ugyanis hasi oldaluk ellaposodott, lábszerű, erőteljes bőrizomtömlővelmely segítségével helyváltoztató mozgást végeznek
A táplálkozás
A csigák emésztőrendszere háromszakaszos bélcsatorna. A szájnyílás a fej végén található, mely a szájüregben folytatódik. A szájüreg felső boltozatán állkapocs, alul pedig erőteljes reszelőnyelv (radula) található. A szájüreg rövid,izmos garatban folytatódik, majd a hosszabb nyelőcső és végül a tág gyomor következik.A nyálmirigyek agarat és a nyelőcső határán torkollnak a bélcsőbe. Középbéli mirigyük nagy, fejlett, a teljes középbelet körülöleli. Feladata az emésztőnedv-termelés és a tápanyag-raktározás („máj”). A középbéli mirigy szívja fel a táplálék finomszemcsés részét, a többi a rövid utóbél felé halad, majd a légzőnyílás közelében lévő végbélnyíláson át ürülnek a szükségtelen végtermékek.
A pirosszemű levelibéka rezgésekkel kommunikál...
A pirosszemű levelibéka (Agalychnis callidryas) alaposan megrázza a faágat, amelyen ül, hogy az így keltett rezgéssel üzenjen a lehetséges vetélytársaiknak, s megjelölje a territóriumukat - állítják ausztrál kutatók. A pirosszemű levelibéka Közép-Amerika trópusi őserdőiben honos. Fákon él, s ritkán ereszkedik le a földre. Különleges tulajdonsága, hogy nem ugrál, hanem végtagjai segítségével mászik az ágakon. A húsevő békák éjszakai életmódot folytatnak, lepkékre, tücskökre, bogarakra, legyekre, sőt néha kisebb békákra is vadásznak.
Nappal a leveleken lábaikat magukhoz szorítva pihennek. Kitűnően álcázzák élénk mintázatukat: vörös szemüket átlátszó szemhéj fedi, melynek mintázata a növények erezetét imitálja. A kistermetű, alig 7 centiméteres levelibéka hátoldali része zöld, hasa fehér, oldala kék vagy lila, függőleges fehér csíkokkal, lábujjai narancssárgák. Az oldalakon és a végtagokon lévő élénk színek a ragadozók elriasztására szolgálnak, amelyek mérgezőnek hiszik a békát.
Az korábban is ismert volt, hogy az állatok érzékenyen reagálnak a rezgésekre, ám mindmostanáig a kutatók nem tudták, hogy ezt egymás közti kommunikálásra is alkalmazhatják tudományos hírportálon.
Az Adelaide-i Állatkert, valamint a Flinders Egyetem zoológusai Greg Johnsonnal az élen a békák élénk színezetének szerepét vizsgálták a párválasztásban. Legnagyobb meglepetésükre azt fedezték fel, hogy a párzási rituálé része a faágrázás, különösen, ha a közelben egy vetélytárs is felbukkan.
A kutatások során a tudósok infravörös, azaz "éjjellátó" kamerákat használtak, hogy meglessék a sötétség leple alatt párzó kétéltűeket, de beszereztek aprócska szeizmográfokat, hogy megbizonyosodjanak arról, a rezgéseket valóban a békák keltették az alattuk lévő ág megrázásával, s nem a szél, vagy más természeti jelenség keltette effektusról van-e szó.
A csoport egymáshoz közeli ágakra helyezett két békát, s mint kiderült, a hímek addig rázták az alattuk levő ágat, míg a vetélytársak közül valamelyik fel nem adta. Ha ily módon nem sikerült dűlőre jutniuk, birokra keltek, míg valamelyikük nem győzött. A farázás volt az agresszió leggyakoribb kifejezésmódja, s a rezgések paraméterei a hímek méretétől függtek, valamint attól, hogy mennyire eszkalálódott a konfliktus.
Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a hímek a fán akár másfél méterre is eljutó rezgésekkel jelölték meg a párzásra a területüket. Egy másik kísérlet során robotbékával keltettek rezgéseket, amikor egy hímbéka volt a közelben. A hímek a robotokra ugyanúgy reagáltak, mint húsvér fajtársaikra.
AJÁNLOM AZ OLDALT
